Koszter Márton honlapja

A kertészeti munkák mestere.!!

Az egynyári virágok igen népszerűek, mert rövid idő alatt kifejlődnek virágba borítva a kertet. Színpompájuk, valamint alakgazdaságuk elvarázsolja az embereket. Sokféleképpen felhasználhatóak ezek a növények. Díszíthetik a parkokat, tereket, sírkerteket, erkélyeket. Készülhetnek belőle vágott virágú csokrok, koszorúk. Egyes fajták jó takarónövények (ricinus), vagy sövénypótlók (seprűfű). Igen fontos az egynyári növények ültetésénél, hogy megtaláljuk a megfelelő színharmóniát.
Nálunk, a temetkezésnél is nagyon népszerűek az egynyári növények. A kertészetben, ahol a gyakorlatomat töltöttem, főleg a temetkezési intézetnél megrendelt sírgondozási, ültetési igényeket elégítették ki. Ezek a megrendelések egy évre szólnak, tehát célszerű egynyári virágokkal megszépíteni a sírhantokat, valamint a sírkert egészét. 
Egynyári virágoknak nevezzük az olyan dísznövényeket, melyek egy év alatt tavasszal szaporítva, nyárra virágot hoznak, magot érlelnek, s nyár végére, ősz elejére elpusztulnak. Vannak közöttük olyan növények, melyek hazájukban évelők, esetleg fásodó szárúak, nálunk azonban csak egynyári növényként tenyésztik. Ennek általában a fagyérzékenység az oka. Ilyen növény például a paprikavirág, vagy a bojtocska.
Ezeknek a növényeknek a virágzási ideje nem egyforma.
- A hosszú tenyészidejű egynyáriak egész nyáron át a fagyokig nyílnak. Ide tartozik a trópusokról származó növényeink nagy része, mint a kis virágú bársonyvirág.
- A rövid tenyészidejű, vagy efemer növények nyár elején virágoznak, s érlelnek magot, de augusztusban már nincs díszítő értékük. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk a legtöbb hazai, valamint európai egynyári virágot, illetve némely trópusokról származó egynyári gyomnövényt, mint például az afrikai aranyvirágot. Vetésük március közepétől április közepéig történik állandó helyre.
Az egynyári növények nagy része magvetéssel szaporítható. Ezen belül vannak előnevelést igénylő fajták, valamint azok, melyek állandó helyre vethetőek. Ápolásuk és szaporításuk általában egyszerű, nem okoz sok gondot.

1. Az egynyári növények biológiai igényei

Fény
Ezek a növények általában fénykedvelők, egyes fajok csak napsütésben virágoznak, borús időben virágaik becsukódnak. Árnyékos helyek díszítéséhez árnyéktűrő, vagy árnyékkedvelő növényeket használjunk. Ilyenek például a gumós begónia, sarkantyúka, illetve a vízifukszia.

Víz, páratartalom
A növények fejlődését a fény mellett, a víz és a páratartalom befolyásolja. A növények vízigénye a hő és a fény növekedésével emelkedik. A szárazságtűrő növények nagy része, palántakorban és kiültetés után csak a gyökeresedésig igényel öntözést. A legtöbb egynyári növény vízigénye a tenyészidő során mintegy 600-1000mm. Ezzel szemben a nyári csapadékmennyiség átlagosan 279mm.
Fontos szempont a csapadék minősége (keménység, szennyezettség) is, bár az egynyári növények nem olyan érzékenyek, mint a kényesebb üvegházi növények. Olyan helyen, mondjuk, ha egy ipari centrum mellett terül el a csapadék, és a talajvíz szennyezett lehet, sokat tűrő egynyári növények szolgálhatnak díszítésként. Ilyenek például a kokárdavirág, valamint a vasfű. Ezeket vezetékes vízzel is locsolhatjuk.
A nagy szárazság a levélatkák tömeges elszaporodását eredményezi. Ennek hatására az atkafertőződést szenvedő egyébként szárazságtűrő növények lombhullatása, lombszáradása lehet az eredmény. Ezért ezeket a közepes vízigényűek közé sorolhatjuk, s rendszeres locsolást igényelnek. (pl. Althea)

Hőmérséklet
A vetőmagok csírázásuk alapján lehetnek magas (22-24C), közepes (16-18C), és alacsony (10-12C) hőmérsékleten csírázóak. Ezek a hőmérsékleti határok adják meg a vetés helyét, valamint idejét: a magas csírázási hőigényű növényeket üvegházba, a közepeseket melegágyba, az alacsonyakat, pedig a szabad földbe. Ha a talaj hőmérséklete elérte a 14-16C-ot közepes, illetve magas csírázású növényeket is lehet szabadföldbe vetni. (napraforgó, díszbab). A legtöbb egynyári növény fagyérzékeny, ezért csak a fagyok elmúltával célszerű azokat kiültetni.

Szél
Egy-egy nagyobb szélvihar a nagyvirágú, magas, vagy törékeny szárú növények összekuszálódását, szakadását, esetleg pusztulását okozhatja. Ezért ügyelni kell arra, hogy ilyen növényeket ne ültessünk huzatos, erősen széljárta helyekre. (futómuskátli, nagyvirágú petúnia, gumós begónia)

Talaj, tápanyagigény
A legtöbb egynyári növény tűrőképessége igen nagy. Mégis legjobban a közömbös, gyengén meszes, vagy gyengén savas kémhatású talajon érzik jól magukat. Jól alkalmazkodnak a szélsőséges viszonyokhoz is, például a sziktűrő sóvirág, valamint a savanyú homokot kedvelő csillagfürt.
Az egynyári növények különböző tápigénnyel rendelkeznek. Az alacsony tápanyagigényű növényeknek nincs szüksége tápanyag-utánpótlásra. A közepes tápanyagigényű növények esetében az őszi talajmunkáknál 2-3 kg érett szerves trágya, 5-6 dkg szuperfoszfát és kálisó adagolása ajánlott. A nitrogént legcélszerűbb tavasszal, kiültetés előtt vizes oldatban permetezve adagolni. Magas tápanyagigényű növények esetén, őszi munkáknál 6-8kg szerves trágya, 10-12dkg szuperfoszfát, illetve kálisó szükséges. A tavaszi tápanyagellátás megegyezik a közepesen tápanyagigényű növényekével.

2. Az egynyári növények elhelyezése

Készíthetünk szalagágyat, szabályos négyzet, vagy kör alakú virágágyakat is. Az utóbbiakat nehéz rendben tartani, valamint túl merev a formájuk.

Szalagágy
Leginkább a házkörüli utak mellett, a ház és a kerítés közötti előkertben alkalmazható legelőnyösebben. Elhelyezés lehet szabálytalan, ötletszerű valamint szabályos. Ennek következő fajtáit alkalmazzák gyakran:
- rabbatt, ebben az esetben a növények a szélektől befelé egyenletesen emelkednek. Egy főnövény kerül általában középre, ezt szegélyezzük pár sor alacsonyabb növénnyel (pl. bársonyvirág szegélyezve bojtocskával), de ne csak a magassága, hanem a színe is elütő legyen
- szőnyegágy, melyet azonos magasságú, alacsony növényekkel beültetve kapunk. Lehet szegélyezett, de a szegély azonos magasságú legyen (bojtocska, bársonyvirág, lángvirág egymás utáni ültetése)
- border
Ez az egy oldalra egyenletesen emelkedő virágágy. 2m széles, hosszúsága tetszőleges. Általában falak, cserjecsoportok, kerítések elé ültetjük, párhuzamos vezetéssel. Egy-egy növényből egy-két sort ültetünk. Előre alacsonyabb, mögé magasabb. (pl. két sor bojtocska, 2 sor piros virágú rézvirág)

Milflör
4-5 fajta azonos magasságú, de eltérő színű növény váltakozó ültetése. Lehet azonos virágok színkeverékét is elhelyezni. Ez a legolcsóbb, de igen dekoratív virágfelületet eredményez. (kisvirágú rézvirág, nagyvirágú vasfű)

Szabálytalan virágágyak
Amőba ágy, mely hullámvonallal szegélyezett, a mozaik ágy pedig egyenesekkel szegélyezett. Ezekben 2-3 alacsonyabb növény kerülhet. (pl. tollas kakastaréj, kúpvirág, liszteszsálya)

3. Az egynyári növények szaporítása
 
A közepes csírázási hőigényű növények magjait március közepétől langyoságyba vetjük. 
Langyoságy: általában 150 cm széles 40 cm mély és tetszőleges hosszúságú árok. Aljára 20-30 cm lombot, szalmát, vagy trágyát kell tenni. Üveglappal letakarva, 2-3 napig ülepedni hagyjuk. Utána 13 cm komposzt kerül rá. Az ágyat téglával kell körberakni, arra jön az üveg. Végül a földet is az árokba rakva, lehet ültetni a magokat. Takaráshoz folyami-, vagy bányahomok használata a legelterjedtebb. Gyomlálni, s a sűrű vetést ritkítani kell. Április végétől több levegőt igényelnek. Majd a megfelelő időben, ki kell ültetni a jól előkészített ágyásokba.
Ennél sokkal egyszerűbb az alacsony csírázási hőigényű növények helyben vetése. A vetést a növény igénye szerint március vége, és május eleje között kell elvégezni. Legelőnyösebb a sorban vetés. A sűrű kelést célszerű ritkítani, majd utána rögtön megöntözni.

4. Az egynyári növények nyári gondozása

Ennek az időszaknak a legfontosabb tevékenysége az öntözés, mely a normális fejlődéshez nélkülözhetetlen. A szárazságtűrő növények megelégszenek heti egy-egy öntözéssel. Nem szabad elfeledkezni még a gyomlálás, talajlazítás, tápanyag-utánpótlás és növényvédelmi munkákat sem.
Fontos az elnyílott virágok eltávolítása, egyrészt rontják az összképet, másrészt így további virágzásra serkentjük a növénykéket. Ezeket a virágokat az elhullott virág fölött hozzák. A korán elnyíló egynyári növények esetén gondoskodni kell utónövényről, magvetéssel. Jó ötlet, ha a korai egynyáriak közé hosszú tenyészidejű virágok palántáit ültetjük. Így mire az egyik elnyílik, felváltja egy másfajta szép virág. Ha a korai elvirágzik, tövestől ki kell húzni.
A napló következő szakaszában néhány egynyári növényt mutatok be. Ismertetve gondozási, megjelenési, szaporítási formáit.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 5
Tegnapi: 2
Heti: 5
Havi: 13
Össz.: 9 682

Látogatottság növelés
Oldal: AZ EGYNYÁRI VIRÁGOK
Koszter Márton honlapja - © 2008 - 2025 - kosztermkertesz.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »